Rajzolok....

Soha életemben nem tudtam rajzolni semmit. De tényleg semmit. Nagyon ügyetlen voltam benne, minden alakom, mintám félresikerült gnóm lett. Pár napja kerestem a Pinteresten virágos képeket, de olyat szerettem volna, ami nem színes, mert nyomtatni szerettem volna valamire. Így akadtam rá a rajztanítós képekre, és annyira tetszettek, hogy megpróbáltam. És láss csodát! Sikerült ezt-azt lerajzolnom. Úgy megörültem! Természetesen magamtól továbbra sem tudok rajzolni, nem lettem hirtelen művész, de olyan jól esett ezeket a rajzokat elkészíteni, és utána rácsodálkozni, hogy én csináltam őket. Remélem, aki ezt a bejegyzést megnézi, az alkotás örömét látja majd benne, nem pedig a hibákat! :)

Decoupage

Nagyon régen nem csináltam semmi olyat, amit a blogra feltettem volna. Bár, ha jobban belegondolok, sokat kézimunkáztam, hímeztem jópár pruszlikot és fékötőt a helyi népművészeti egyesületnek. De azokat nem fényképeztem le....

Most is horgolok, maradék fonalakból kendőt magamnak, ami nem lesz túl nagy, inkább sálnak lesz használatos, úgy gondolom. 

Valamint egy nyulat készítek éppen Ádám Máté keresztelőjére. Majd megmutatom, ha kész.

Na, amit most hoztam: két decoupage technikával dekorált használati tárgy. Nagyon régen akartam már venni kulcsos szekrényt, és íme, most meg is vettem. Miki fiammal közösen készítettük el a díszítést. Kétszer is nekifutottunk, mert az első verzió nem tetszett, és ez bizony (ti. a kétszeri nekifutás) látszik is rajta. :)

A másik meg egy irattartó, vagy micsoda, hogy az örökké szerteszét hányódó csekkek, blokkok, levelek, stb végre egy helyen legyen. Jó volt kicsit mást is csinálni a hímzésen kívül, de most ennyi elég is. A legújabb "bolondériámat" is mindjárt megmutatom egy következő bejegyzésben...

Nyulinak :)

Van egy drága Vera bnőm. Akinek már biza már több mint egy éve, h megszületett pici nyuszikája, Zoé. Neki varrtam ajándékba ezt a párnácskát. Igen fürge nyuszika, hisz többszörösen nyoma veszett a lakásban mire teljesen elkészült :)
Remélem Zoétól majd nem menekül ;)

Csirkés kis szatyrom

Amikor megvarrtam kis hímzett barna táskámat, nagyon megszerettem. Aztán megvarrtam hatalmas farmer zsákomat. Szintén szerettem, de elvesztem benne. Régen oda voltam a keresztbevetett hosszú pántokért, mára már inkább zavarni kezdett.
Így esett, hogy kis barna rövidpántos táskámat választva bizony a helyszűke kiharcolta jogosultságát egy szatyornak. Volt egy koszos-fehér farmer anyag, meg a cuki csirkés. Ennek a kettőnek a felhasználásával, hosszú pánttal dobtam össze kicsi szatyrocskámat, amibe egy kis üdítő meg egy doboz uzsonna simán elfér. :) Alig várom h holnap felavassam!